- Nem. Ez egy különálló világ, ahol a Káosz és Rend erői meglehetősen hasonlóan harcolnak és acsarkodnak egymással. Egy lényeges különbség, hogy a Fatum világán a Káosz hívei egytől-egyig elvetemült gonosztevők, míg a Rend a lehetséges legjobb választás a sötétség erőivel szemben. Vagyis nálunk viszonylag éles a két felet elválasztó határ.

- Nem. Mivel Fatum NEM része Worluknak - sokkal inkább egy szomszédos létsíkja - így a két különböző együttállás, természetesen más és más természeti jelenség. Fatum világán ez az említett konstelláció, a bolygó három holdjának egy hetes együttállása, mikor átmenetileg megkerülik egymást, miközben végig háromszöget alkotnak. Ilyenkor a bolygón sokkal sötétebb van, a nap csak nagy ritkán mutatkozik. A három hold 55 évenként kerül egymással kölcsönhatásba.

- A három kimaradt részben számos olyan információ rejlik, melyek ezt igyekeznek megcáfolni. Persze elképzelhető, hogy ezek tudtában is, "túl táposnak" fognak tűnni.

- A fejvadászok első osztályú likvidátorok, szövetségben működnek, de idővel, vagy szerencsével akkora szabadságra is szert tehetnek, hogy teljességgel függetleníthetik magukat a kötöttségektől. Engedélyük feljogosítja őket a mindenkori házkutatásra, és hivatalos személyek közbenjárásának elnyerésére (bár ez nem mindig sikerül). Egy természetes személy köteles segíteni a fejvadászok útját. Működési területüknek csak saját maguk szabnak határt. Általában körözött bűnözőkre specializálódnak, de gyakran vállalnak egyéni felkéréseket is.

- A fejvadászok nem képviselnek egyenértéket az orgyilkosokkal, akik Faghamában ugyanolyan bűnözők, mint a tolvajok, vagy az útonállók. Mögöttük nem áll a törvény támogatása, és általában titokban működnek.

- Való igaz Garagok beszámolója kicsit zavaros. Tippünk: figyelmesen, újraolvasni az ominózus részt. Minden a helyére fog kerülni kellő időben.

- A Sors Gyermekei, a Sors Trilógia kezdő darabja, a második kötet, A Sors Háborúja címet viseli, de hogy mikor jelenik meg (ha egyáltalán megjelenik) arra vonatkozólag semmilyen biztos információnk nincs.

- Nos, ez egyelőre maradjon titok :)

- Ha hiszitek, ha nem, talán erre a kérdésre készültünk fel annak idején a legkevésbé és mégis ezt a kérdést, minden második (ha nem mindegyik) ember felteszi, akivel kapcsolatba kerülünk akár olvasói, akár szakmai tekintetben.

Röviden összefoglalva, a "ketten írásnak" megvannak a maga jó és rossz oldalai is. Jó, mert két író kölcsönösen láthatja egymás írásában a hiányosságokat, ezáltal, mind jobbá és jobbá alakítva a regényt. és rossz, mert éppen ebből adódóan kicsit meg van kötve minkét író keze, nem teheti azt, amit igazán szeretne, kompromisszumokat kell kötni. Így aztán hatalmas veszekedések és haragvások keletkeznek - látszólag teljesen nevetséges dolgokból. Ezért az sem árt, ha a két író maximálisan tolerálni tudja egymás viselkedését, vagyis barátok. Mi annak idején, újra és újra átírtuk egymás részeit, javítgattuk a regényt, és hol egymástól külön-külön, hol pedig egyszerre írtunk. Hiába, ennek meg van a maga varázsa és elmondani talán nem is lehet, át kell élni.