A négylovas hintón egy végletekig meggyötört, önmagából kifordult lányt hoznak a zürichi szanatóriumba, ahol hamarosan Carl Gustav Jung alkalmazott pszichoanalízisének köszönhetően rohamos javulás áll be az orosz Sabina állapotában. Jung Freud nagy csodálója, apaként tekint rá, aki pedig utódjaként gondolkozik felőle. Azonban Freud szexuális hangsúlya, Jung misztikus álomfejtései kiküszöbölhetetlen éket vernek kettejük közé, s mindezt csak mélyíti Jung Sabina iránti elfojtott vágyakozása.
David Cronenberg egyszerre rendezte meg talán legkevésbé jellemző munkáját, és mindazonáltal mégis egy hihetetlenül jó filmet, mely egy lélektani, pszichológiai, erotikus dráma. Igen, meglehetősen behatárolhatatlan, mindazonáltal, élvezet nézni, még úgy is, hogy 90%-a párbeszédből állt. Rendezni ugyan bárki rendezhette volna, mégis lassanként rájövünk, miért választotta ezt a Meztelen ebéd, és az eXistenZ atyja, csupán a nyálkás sikamlósságból itt szado-mazochizmus lett.
Ismét rácsodálkozhatunk milyen édes lehet egy tiltott gyümölcs, hogy az első harapás a legnehezebb, és hogy mennyire szét tud ez barmolni mindent.
A film erősen épít a karakterekre, de mindhárom szereplő tökéletes. Keira Knightley eleinte nekem kifejezetten erőltetettnek tűnt, mint idegbajos 18 éves csitri, ami nem csoda, hiszen valójában már 26 éves - már 26, úristen! -, de folyamatosan tűnt el a szerepben, és egy idő után talán a legerősebb szereplővé válik, aki különös módon, tovább erősíti, oldja a kötöttséget a két férfi között. Ezúttal még a szexjelenetek sem álltak neki rosszul. Bár melle még mindig nincs, de ez most valahogy illett a szexuális elfojtásokkal küszködő, erőteljes paskolásra vágyó leány karakteréhez.
Viggo Mortensen egyszerűen briliáns Freud szerepében, meg van benne az akaratosság, önfejűség, holott ekkoriban még csupán egy habókos zsidónak tartották a legtöbben, akinek nincsen kezében konkrét bizonyíték, hogy elméletei úgy működnek-e a gyakorlatban ahogy kell. De hát aki kicsit forgolódott Motensen körül mióta lecserélte Aragorn szerepét másfélékre, az erről már ezer és egy filmben bizonyságot szerezhetett.
Michael Fassbender pedig úgy látszik, egy év alatt igazi kedvenc lett, akármibe kezd, ott 110%-al odateszi magát. Itt is elemi erővel adja a konok, feltörekvő tehetséget, aki már a kezdetekben sem ért egyet mesterével, akinek szép háza, szerető felesége, és fényes karrierje van, mégis mindent kockára tesz egyetlen abnormális szerelmi légyottért. S mégis miért? Mert ebben a kapcsolatban olyan élvezetekre talál melyet felesége mellett sosem kapott meg.
Megemlítendő még Vincent Cassel egy apróbb szerepben, de összességében nagyon rendben van ez a film, mind korrajz, mind dramaturgia szempontjából. Úgy magyaráz el egy alapjában totálisan száraznak vélt témát, hogy gondolkodásra készteti a nézőt.
Esetleg amikor felgyulladnak a lámpák, hosszú percekig nézheted a melletted ülőt, azt kutatva mi rejtőzhet a maszk mögött, mert valójában Te is ugyanolyan beteg vagy mint Én.
A Dangerous Method (angol-francia-német-kanadai-svájci, 2011, 99 perc)
forgalmazza: Budapest Film
rendezte: David Cronenberg
forgatókönyv: Christopher Hampton
szereplők: Michael Fassbender, Viggo Mortensen, Keira Knightley, Vincent Cassel
pontszám: 7
David Cronenberg egyszerre rendezte meg talán legkevésbé jellemző munkáját, és mindazonáltal mégis egy hihetetlenül jó filmet, mely egy lélektani, pszichológiai, erotikus dráma. Igen, meglehetősen behatárolhatatlan, mindazonáltal, élvezet nézni, még úgy is, hogy 90%-a párbeszédből állt. Rendezni ugyan bárki rendezhette volna, mégis lassanként rájövünk, miért választotta ezt a Meztelen ebéd, és az eXistenZ atyja, csupán a nyálkás sikamlósságból itt szado-mazochizmus lett.
Ismét rácsodálkozhatunk milyen édes lehet egy tiltott gyümölcs, hogy az első harapás a legnehezebb, és hogy mennyire szét tud ez barmolni mindent.
A film erősen épít a karakterekre, de mindhárom szereplő tökéletes. Keira Knightley eleinte nekem kifejezetten erőltetettnek tűnt, mint idegbajos 18 éves csitri, ami nem csoda, hiszen valójában már 26 éves - már 26, úristen! -, de folyamatosan tűnt el a szerepben, és egy idő után talán a legerősebb szereplővé válik, aki különös módon, tovább erősíti, oldja a kötöttséget a két férfi között. Ezúttal még a szexjelenetek sem álltak neki rosszul. Bár melle még mindig nincs, de ez most valahogy illett a szexuális elfojtásokkal küszködő, erőteljes paskolásra vágyó leány karakteréhez.
Viggo Mortensen egyszerűen briliáns Freud szerepében, meg van benne az akaratosság, önfejűség, holott ekkoriban még csupán egy habókos zsidónak tartották a legtöbben, akinek nincsen kezében konkrét bizonyíték, hogy elméletei úgy működnek-e a gyakorlatban ahogy kell. De hát aki kicsit forgolódott Motensen körül mióta lecserélte Aragorn szerepét másfélékre, az erről már ezer és egy filmben bizonyságot szerezhetett.
Michael Fassbender pedig úgy látszik, egy év alatt igazi kedvenc lett, akármibe kezd, ott 110%-al odateszi magát. Itt is elemi erővel adja a konok, feltörekvő tehetséget, aki már a kezdetekben sem ért egyet mesterével, akinek szép háza, szerető felesége, és fényes karrierje van, mégis mindent kockára tesz egyetlen abnormális szerelmi légyottért. S mégis miért? Mert ebben a kapcsolatban olyan élvezetekre talál melyet felesége mellett sosem kapott meg.
Megemlítendő még Vincent Cassel egy apróbb szerepben, de összességében nagyon rendben van ez a film, mind korrajz, mind dramaturgia szempontjából. Úgy magyaráz el egy alapjában totálisan száraznak vélt témát, hogy gondolkodásra készteti a nézőt.
Esetleg amikor felgyulladnak a lámpák, hosszú percekig nézheted a melletted ülőt, azt kutatva mi rejtőzhet a maszk mögött, mert valójában Te is ugyanolyan beteg vagy mint Én.
A Dangerous Method (angol-francia-német-kanadai-svájci, 2011, 99 perc)
forgalmazza: Budapest Film
rendezte: David Cronenberg
forgatókönyv: Christopher Hampton
szereplők: Michael Fassbender, Viggo Mortensen, Keira Knightley, Vincent Cassel
pontszám: 7
Arhívum
