2012-05-19T17:10:08Z Scal Copyright 2012, Scal SPHPBLOG




Egy kis háttér -

Aki viszont nem tudja mi is az a cosplay még inkább, hogy mit rejt magában a Mondocon, annak szeretnék egy rövid bepillantást adni róla és talán kedvet is csinálni hozzá, hiszen nyáron is lesz ilyen rendezvény.

A cosplay a costume play szóból származik, tehát jelmezes játékot jelent. Leginkább a japán stílus az irányadó, mivel származását tekintve Japánból ered. Leginkább anime vagy manga karaktereknek szokás beöltözni. De nem csak ezen karakterek egyikének jelmezét ölthetjük magunkra, hanem akár mozihősök vagy számítógépes játék hősök bőrébe is bújhatunk. Lényeg itt a realitás, hogy tényleg olyanokká váljunk, mint az eredeti alak.

A Mondocon pedig ezen lelkes cosplayeseknek szóló rendezvény, ahol találkozhatnak egymással és különböző versenyeken vehetnek részt.

Itt eldől kinek élethűbb a jelmeze. Sokan hónapokat foglalkoznak jelmezükkel, módosítgatják, alakítgatják, hogy az a leginkább hasonlítson az eredetihez.


Első nap -



A helyszín felé közeledve egyre több cosplayesre lettem figyelmes, ami még inkább meghozta a kedvem. A szervezők gondolva a tömegre, a rendezvény ideje alatt ingyenes buszjárat szállította a látogatókat az Őrs vezér tere és a Hungexpo között.

Első napom a meglepetésekről szólt. Először is fel kellett fedezzem a helyszínt. Ugyanis sosem szoktam előre elolvasni, hogy mi lesz pontosan a helyszínen, ahova megyek.

A konferencia központba belépve zsúfolt tömeg fogadott. Fényképezők kattogtak, jelmezesek jöttek-mentek. Ahogy egyre beljebb tuszkoltam magam a hatalmas tömegben, a nagyszínpadnak helyet adó csarnokba benézve még inkább megdöbbentem, hiszen szinte teljesen tömve volt.

A hatalmas kivetítőn épp AMV vetítés ment.

Nem is vártam tovább, át is öltöztem a saját készítésű harcos amazon szerelésembe. Később egy fotós megjegyezte, hogy szerinte én Xena vagyok. A ruhatárban azonban nem volt elég hely, hogy be tudjam tenni a cuccaim, ugyanis sajnos a HungExpo nem volt elég felkészült - már évek óta nem elég felkészült (a szerk.) - a 300 férőhelyes ruhatárral erre a 6000 fős rendezvényre. A ruhatáros fiú kedvesen odaszólt, hogy társuljak be egy számomra ismeretlen csajszihoz. De én nem éltem a lehetőséggel inkább cipeltem a dolgaim.

A felfedezést tovább folytatva felkapaszkodtam az emeletre. Az első emelet Kultúr Kornerként ismert egyik kisebb termében éppen a japán graffitiről volt szó, ugyanakkor itt egész nap különféle előadásokat tartottak az érdeklődő közönségnek. Illetve ezen az emeleten volt egy férfi és egy női öltöző is, mint később kiderült kár volt a mosdóban öltöznöm. De hát így jár az, aki nem tájékozódik előre.



A kíváncsiságtól hajtva azonban nem álltam meg itt, inkább továbbmentem. A második emeleten lehetőség volt, hogy készíttessünk magunkról portrét, vagy részt vegyünk az egész nap zajló különféle versenyek valamelyikén (rajz- és pálcikaevő verseny, kirakós játékok). Külön volt egy karaoke terem ahol a lelkes énekesek mindkét nap megmutathatták énektudásukat, de meg is mérethették magukat. A színvonalas karaokeról az Adarna csapat gondoskodott.

Ebben a teremben valósággal meg lehetett gyulladni, leszámítva, hogy elég lengén voltam öltözve, de ahogy hallottam mások is így voltak ezzel.

A konzolrész négy termében szinte minden volt, a felhozatal elég komolyra sikerült. Versenyek, bemutatók és persze szabadon kipróbálható játékok armadája fogadta a játékra éhes közönséget.

Volt egy csomó PC-s és konzolos fantasy játék, Forma 1, és természetesen az elmaradhatatlan Just Dance, amely nem kis helyet kapott a rendezvényen.

Bár ezt az utóbbit a Cosplay farsangon volt szerencsém kipróbálni, most azonban jobban örültem volna mondjuk egy Gitar Hero-nak, ugyanis féltem, hogy a jelmezem nem bírná ki a sok ugrálást így inkább csak leültem hallgatni a zenét és nézni a többieket, ahogy utánozzák a hatalmas kivetítőn táncoló alakok mozgását. Ripsz-ropsz el is telt egy óra.

Ezután a 25-ös épületet vettem célba. Követve a jelmezeseket kimentem a szabadba ahol a hideg időjárást figyelmen kívül hagyva fotózkodtak. Illetve free hugoltak - ingyér öleléééés :D. Szinte mindeni kezében ott volt egy tábla ezzel a szöveggel. Én ezen meglepődtem, mint ahogy azon is amikor először le akartak fotózni, de később már bátran pózoltam a kíváncsi fényképzők előtt.



Habár decora, gyaru, ganguro stílussal nem találkoztam, de a két fő lolita stílus, a rózsaszín habos babos és a gótikus (viktoriánus korból merített elemekkel, többnyire fekete vagy bíborszínű, gazdagon díszített ruhák, fűzővel, horror magas sarkú csizmával) elég szép számban képviseltették magukat. Mivel leginkább a lolita stílus fogott meg, így lencsevégre kaptam nem is egyet.

Ezen felül iskolás lánykák, elfek, szőrös kutyák, számítógépes játék hősök, ninják, horror film szereplők, kimonós japán nők is színesítették a cosplayes közönséget. A jelmezek mellett a különféle kiegészítők is figyelemre méltóak voltak, melyek között nem egy a több métert is elérte és bár hungarocellből készültek, de mozogni biztosan nem lehetett könnyű velük.

A 25-ös csarnokban el nem fogyó sushi és kiállítók garmadája várta a vendégeket. Akadtak itt kiegészítők a lolitáknak, Mondomagazinok, Anime könyvek, japán kardok- és dísztárgyak, pólók és finom nyalánkságok is, így könnyűszerrel találhatott itt magának mindenki kedvére valót.

A felső szinten pedig DDR-ezni lehetett. Ez elsőre nem sokat mondott nekem ezért hát bekukkantottam, ahol mint utóbb kiderült ez egyfajta táncolás egy erre alkalmas szőnyegen PlayStation előtt.

Szabadon ki lehetett próbálni, de természetesen versenyt is szerveztek a két nap alatt.

Később azért a kezeim közé kaparintottam egy műsorfüzetet, melyből megtudtam, hogy a rendezvény egészen 21.30-ig tart és természetesen másnap folytatódik.



Amikor végre ismét betévedtem a nagyszínpadhoz ott épp a Cosplay versenyre benevezettek vonultak fel és adták elő a zenés bemutatkozásukat. Jelentkezni egyéniben és csapatként is lehetett, a közönség pedig leadhatta szavazatait a szavazólapon, hogy melyik jelmez tetszik leginkább.

A színvonalas bemutató után AMV vetítés következett, majd pedig a várva-várt kvíz. Az estét végül Turcsányi Anasztázia népdalénekes előadása zárta.


Második nap -

A második napon már szinte otthon éreztem magam, hiszen eleve jelmezben érkeztem, tanulván az előző napból, de ezzel szerintem mások már az első nap is így voltak. Többek között szabadon free hugoltam már én is és nem lepődtem meg azon, ha le akartak fényképezni, bár igaz az előző napi szerelésem többen szerették volna megörökíteni, ugyanis vasárnap japán kislánynak öltöztem.

A nagyszínpadon ezen a napon az Eurocosplayre került a sor, ugyanakkor szintén AMV vetítés és vetélkedő is volt.

Szerencsére pár órára kisütött a nap és így végre a két csarnok közötti szép füves teret is birtokukba vehették a cosplayesek.



Köztük én is kiültem és nézelődtem a forgatagban. Nem egy profi fotós is járta a terepet megörökítve az eseményeket. Egy csoport free hug versenyt rendezett, egy másik társaság pedig ünnepélyesen földbe kalapálta a csapattáblájukat mintegy meghódítva ezzel a HungExpót. Igazi fesztivál hangulat kerekedett. Elgondolkoztam mi lenne akkor, ha ez egy egész hetes rendezvény volna, egy Cosplay sziget.

A szervezők előtt le a kalappal nagyon színvonalas rendezvényt bonyolítottak le.]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120427-161419 2012-04-27T00:00:00Z 2012-04-27T00:00:00Z Mark Wahlbergre: kiadás előtt áll Amerikában egy könyv, amelyben az áll, a sztár egyik régi barátjától lopta a Törtetők című sorozat ötletét, amelynek köszönhetően igazán komoly tényező lett Hollywoodban.





A szerző, Debra Carroll azt állítja, a szériát néhai bátyja, Donnie Carroll álmodta meg, de Wahlberg lenyúlta a projektet, és ő gazdagodott meg belőle. Debra itt nem áll meg: szerinte amikor Wahlberg csillaga felemelkedett, megfeledkezett régi barátjáról, még a temetésére sem ment el, igaz, a gyászoló család nem is örült volna, ha megjelenik.

Ez már a második készülő könyv, amely kellemetlen dolgokat állít Wahlbergről. Volt testőre, Leonard Taylor is kipakolni készül, aki szerint a sztár nem jó ügyfél, mert fejébe szállt a dicsőség.

Wahlberget legközelebb tőle szokatlan szerepben, egy vígjátékban láthatjuk Mila Kunis oldalán. A Tedben egy életre kelt bárdolatlan plüssmackó hoz merőben új színeket a hősök életébe.

(Ted - hazai bemutató: 2012. augusztus 16.) ]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120425-145522 2012-04-25T00:00:00Z 2012-04-25T00:00:00Z




Ha ugyanis Észak-Korea jelen kísérletével bebizonyítja, hogy távoli kontinensekre is képes tömegpusztító fegyvereket eljuttatni, az imperialista hiénák még a gondolatát is elvetik annak, hogy a békeszerető észak-koreai népre támadjanak - fejti ki közleményében Aladdin admirális tábornok. Az államfő egyben delegációt küldött Észak-Koreába annak tanulmányozására, hogy a kényszermunkatáborok átnevelés alatt álló lakóinak munkaereje miként aknázható ki hatékonyabban a rakétasilók mélyépítési munkálatai során.

Aladdin admirális tábornok hosszú évek óta jelentős lépéseket tesz a tömegpusztító fegyverek fejlesztése érdekében, e munka nem ritkán meglepő részleteiről A diktátor című életrajzi filmből szerezhet ismereteket a világ békeszerető közönsége.

(The Dictator - már a mozikban!)]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120424-205157 2012-04-24T00:00:00Z 2012-04-24T00:00:00Z Liam Neeson nővére, Elizabeth, és az Oscar-jelölt sztár úgy gondolta: a jó bornak is kell a cégér, vagyis azzal segít a legtöbbet, ha ő maga is beáll vasalni.





Két órán keresztül sokkolta az ügyfeleket vasalóval a kezében. Senki nem gondolta volna, hogy a családi vállalkozás fellendítése érdekében hajlandó kétkezi munkát vállalni, ezért hatalmas sor keletkezett a pult előtt, ahol serénykedett. Egy dologgal azonban nem számolt a 193 centi magas sztár: hogy ilyen hamar megfájdul a dereka vasalás közben. A műszak után férfiasan bevallotta, a vége felé alig várta már, hogy letehesse munkaeszközét.

Legközelebb sokkal daliásabb szerepben láthatjuk Liam Neesont a mozikban. A Csatahajó című szuperprodukcióban Shane admirálist alakítja, aki flottáját a tenger mélyéről támadó idegen lények ellen vezeti. A legénységet olyan sztárok alkotják többek között, mint Rihanna, Taylor Kitsch és Alexander Skarsgaard.

(Battleship - már a mozikban!)]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120423-204825 2012-04-23T00:00:00Z 2012-04-23T00:00:00Z A legszebb dolog volt mostanában, az általában mindenféle különösebb visszhang nélkül marad. Talán ha remakelik az amcsik, akkor egyfajta kultúrsznobizmusból megnézik páran az eredetit, csak hogy fikázhassák az új verziót. Viszont mi van akkor, ha egy francia színész véletlenül épp az aktuális Oscar trendek közepébe talál, megnyeri a díjat, és ezáltal ismertebbé válik? Természetesen akkor rögtön jöhet a magyar mozikba az új filmje, a színvonaltól függetlenül.







Nem mintha olyan rossz lenne A két mesterlövész, de hát egy szkeccsfilmről beszélünk, ami hét rendező hat darab epizódjából áll, ilyen esetekben pedig elkerülhetetlen a komoly színvonal ingadozás. A két mesterlövész esetében pedig különösen bántó, hogy a legjobbak általában az 1-2 perces filmecskék, míg a hosszabbak néhol kifejezetten semmitmondóak, helyenként még rövidségük ellenére is kifejezetten vontatottnak tűntek. A történetek a férfi hűtlenség témakörét járják körbe, inkább humorosan, semmint drámaian. Két főhősünket pedig szinte kivétel nélkül szánalmas alakként mutatják be, akik nem tudnak sem felnőni, sem felelősséget vállalni, és menthetetlenül nyomorultul érzik magukat, de sosem tudnak felülemelkedni ezen.

Viszont csak egyetlen olyan szkeccs van, ami valóban megpróbál mélyebbnek tűnni, és tényleg sikerült teljesen átélhetően vázolni nekünk az adott problémát. A másik véglet az anonim szexfüggők rövid sztorija, ami egy pillanatig sem próbálja komolyan venni magát, ellenben annyira vicces, amennyire csak lehetséges. Szintén nagyon vicces következtetésre jut a témával kapcsolatban a legutolsó, Las Vegas-os szkeccs. A film abszolút mélypontjának viszont a konferencia tekinthető, ami talán a leghosszabb mind közül, ráadásul fájdalmasan semmitmondó is egyben.

A színészekre viszont nem lehet panasz: Jean Dujardin kellően sármos, és éppen eléggé ciki, mindig ahogy éppen az adott karakter megkívánja tőle. Nyilván a nagyon eltérő figurának, illetve a teljesen másfajta filmes nyelvnek is köszönhető, de egy pillanatra se jutott eszembe közben A némafilmes. A másik főszereplő, Gilles Lellouche is legalább ennyire jó, semmilyen téren nem marad el neves kollégájától. A hölgyekre szintén nem lehet panasz, különösen az Ines-t alakító Clara Ponsot szépségére, illetve a Lisa-t alakító Alexandra Lamy kiváló játékára hívnám fel a figyelmet. Vérbeli francia filmhez méltóan pedig szerencsére nem szemérmeskednek egy pillanatig sem.

Aki tehát szereti az európai mozit, és nem csak Hollywood-ra izgul, az egyszer elszórakozhat A két mesterlövészen, de maradandó élményt neki sem fog nyújtani.


Les infideles (francia, 2012, 109 perc)
forgalmazza: Budapest Film
rendezte: Gilles Lellouche, Eric Lartigau, Michel Hazanavicius, Jean Dujardin, Alexandre Courtes, Fred Cavayé, Emmanuelle Bercot
forgatókönyv: Nicolas Bedos, Philippe Caveriviere, Jean Dujardin, Stéphane Joly, Gilles Lellouche
szereplők: Jean Dujardin, Gilles Lellouche, Violette Blanckaert, Bastien Bouillon

pontszám: 6]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120423-080356 2012-04-23T00:00:00Z 2012-04-23T00:00:00Z Amerikai pite - A találkozó című vígjátékra, ami a tavaszi moziszezon egyik legjobb nyitása.






A nagy lelkesedés teljesen indokolt, hiszen a 13 évvel ezelőtt indult pités sorozat hősei mit sem változtak. Mostanra már mindenki elveszítette ugyan a szüzességét, de bulizni továbbra is imád a csapat, és hiába tapossák harmincas éveik elejét, a szexualitás és az anyagcsere szorító problémái ugyanúgy minden gondolatukban felbukkannak, mintha még mindig gimisek lennének.

(American Reunion - már a hazai mozikban!) ]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120420-204504 2012-04-20T00:00:00Z 2012-04-20T00:00:00Z LucasArts is összekapta magát, annak pedig igen ékes példáját adja ez a cucc, ami cirka másfél évvel előbb jelent meg, előbb persze csak konzolra, aztán jött PC-re is. a játék, amiben megízlelhetjük a sötét oldal igazi erejét, hiszen már Vader sem állíthatja meg dühünket. Impozáns.



]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120420-152319 2012-04-20T00:00:00Z 2012-04-20T00:00:00Z Tank Girl egy elég kemény dió. A mezei néző, elég gyorsan rádobja a "szar" prózai kifejezést, de a helyzet az, hogy megint nem ilyen egyszerű a dolog. Hajlamos vagyok ugyanis azt mondani, hogyha egy bizonyos állapotban kap el a film, de telibe, akkor marha jól tudsz rajta szórakozni, és kapásból tudok legalább tíz másik képregény adaptációt mondani, ami fele ilyen jól se sikerült, holott sokkal több pénz volt rá.







Sokan egyértelműen a ripacskodó főhősnőt, vagyis Lori Pettyt teszik felelőssé, - ha nem hallottál a hölgyről, az nem a véletlen műve - pedig véleményem szerint teljesen rendben van, a képregénybevágások még az alapanyag behatóbb ismerete nélkül is alátámasztják, hogy Tank Lányunk pontosan ilyen idióta és infantilis volt már az eredeti verzióban is (ahol ha jól tudom, még kengurukkal is közösült???). És végtére is 90%-ban látható, vagyis a főhősnőnk, vagy inkább antihősnőnk, aki úgy szórja az egysorosakat, mint Schwarzi annó, és képes erotikus konfliktusba keveredni egy tank ágyúcsövével, totálisan rendben van. Ennél jobban nem is lehetne egyben a karakter, a haja, az öltözéke, a stílusa, a világszemlélete, szóval minden. Persze akinek sok lenne egy punk, vagy rocker lány annak lehet már a nyitóképsor megfekszi a gyomrát.

Az is marhára bejött, ahogy Petty kb. két mondatban összefoglalja azt a film elején, miért is sivatagosodott el a Föld, kik harcolnak kikkel, hogy próbálnak túlélni ebben a Mad Maxi utánérzésű sivatag planétán. Így kell ezt csinálni, nem tíz percekig magyarázni a hátteret, ez van, fogadd el, ha nem akkor ülj be inkább egy operába.

Még a díszletekkel és helyszínekkel sincs akkor gond, hiszen a Föld végnapjait élő szeméttelep tényleg így nézhet ki, amihez nem kell milliós nagyságrendű díszlet. Ahogy akár hisszük, akár nem Naomi Watts - ekkor még barnán - is ebben az alkotásban tűnik fel élete első nagyobb szerepében, mint Jet Girl. Sőt, még a mindig mindent túljátszó, durcás Csipikére emlékeztető Malcolm McDowellt is elviselném, ha a film nem lenne ennyire szétesve, ami egyértelműen a rendezés hibája.

A Freddy ötödik visszatéréséért is felelős hölgyemény, Rachel Talalay ezzel a művével sikeresen katapultálta magát a tévéfilmek világába, és az életben nem rendezett több mozifilmet.

Ez pedig nagyrészt köszönhető a Tank Girl gigabukásának, hiszen a girl powert azért sokan nem értik, akik meg értenék, azok nem vevők erre a polgárpukkasztó, odamondogatós stílusnak, hiszen azt csak komolyan lehet mívelni. Ráadásul a dramaturgia sem erőssége rendezőnknek, hiszen a film első fele még úgy ahogy következetes, de a közepétől totális ámokfutásnak lehetünk a részesei, és már a tempó sem olyan pörgős, a látvány, és a furcsa hangulat meg addigra már nem lesz elég.

Már az is érdekes, hogy maga a Tank totálisan fölösleges a film cselekményéhez, de ugye azért azt nem kellett volna kihagyni, mégsem sikerült szerves részként applikálni, de az igazi botrányt maguk a Kenguru mutánsok - szeletelők??? - jelentik, akik zárt és szexuális vágytól túlfűtött férfiközössége megfekszi akárki gyomrát annyira szörnyen elnagyoltak és bugyuták.

Ennek ellenére a film legértékelhetőbb része, amikor az egész bagázs rázendít Cole Porter "Let's Do It" című slágerére, és valami frenetikus musical betétet vágnak le, minden különösebb ok nélkül. Az ott egy tökéletes momentuma a filmes történelemnek.

Szóval a Tank Girl-el csak vigyázva, mert egy sajnálatos módon félresikerült alkotás, amely azonban egy nézést még így is simán megér, legalább láthatja az érdeklődő, honnan is indultak a képregény adaptációk, és meglehetősen nagy utat jártak be, míg ilyen Bosszúállók és társai kiforrottak.


Tank Girl (amerikai, 1995, 104 perc)
forgalmazza: UIP-Duna Film
rendezte: Rachel Talalay
forgatókönyv: Tedi Sarafian
szereplők: Lori Petty, Naomi Watts, Malcolm McDowell, Ice-T

pontszám: 5]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120420-080936 2012-04-20T00:00:00Z 2012-04-20T00:00:00Z Uma Thurman énekel a kamerák előtt, de nem kell megijedni, a művésznő azt ígéri, ezt a végzetes hibát soha többé nem követi el. A nézők elleni merényletet a Smash című tévésorozatban követi el, ahol meglepetéssztárként fog felbukkanni.





"- Énekelnem kell az egyik epizódban, de nem megy valami jól" - vallja be a színésznő. "- Lemezszerződést biztosan nem kapok majd, de mégis mit csináljak, ha annyira élvezem? Úgy vagyok vele, hogy nincs is kedvem énekelni meg táncolni, de ha egyszer elkezdem, nem bírom abbahagyni."

Uma Thurmant legközelebb sokkal testhezállóbb szerepben láthatjuk. Oliver Stone Savages című filmjében Blake Lively karakterének vagány édesanyját alakítja, aki kicsit felbosszantja magát, miután lányát elrabolja egy mexikói drogkartell.

(Savages - hazai bemutató: 2012. október 4.) ]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120419-183152 2012-04-19T00:00:00Z 2012-04-19T00:00:00Z


]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120419-144114 2012-04-19T00:00:00Z 2012-04-19T00:00:00Z Mark Wahlberg, ezért valamennyi tetoválását eltávolíttatja, amelyeket annak idején még narkós utcagyerek, illetve később rapsztár korában varratott magára. A folyamat jól halad, ám a marcona sztár arra nem számított, hogy érdekes asztronómiai jelenséget tapasztal az orvosi székben: fényes nappal is látja a csillagokat.





"- El sem tudtam volna képzelni, hogy ennyire fáj" - panaszkodik Mark. "- A legkorszerűbb eljárással dolgoznak, de mégiscsak a bőr alól kell kiszedni a festéket, tehát a kínzást nem lehet megúszni. De végtére is nem baj, néha elviszem magammal az idősebb lányomat és fiamat, hogy lássák, nem éri meg tetováltatni."

Wahlbergnek azt mondták, öt-hét kezeléssel túl van az egészen, ehhez képest már harmincszor felkereste a specialistát, és a beavatkozásnak még nincs vége. A bokáján például még mindig látszik Szilveszter, a macska, amint a szájában tartja Csőrikét - eltávolításuk többszöri nekifutást igényel.

Wahlberg legutóbb a Csempészek főszereplőjeként szállt szembe a drogkartellel és a korrupt zsarukkal, illetve hamarosan viszontlátjuk a Ted című vígjátékban is, ahol nehezen dolgozza fel, hogy gyermekkori plüssmackója életre kelt.

(Contraband - hazai bemutató: már a mozikban!)

(Ted - hazai bemutató: 2012. augusztus)]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120419-083001 2012-04-19T00:00:00Z 2012-04-19T00:00:00Z Torpedóból készült. Persze, elképesztően szánalmas az egész, de ha már itt van, akkor nézzük meg, hogy úgy önmagában milyen. Mert ha olyan 12 éves körüli kisfiú lennék, akkor tutira tetszene. Nemcsak végig pörgős a cselekmény, de telis-tele zsúfolták látványosabbnál látványosabb jelenetekkel. A CGI-ra egyetlen rossz félszavam sem lehet még véletlenül sem, tökéletesen kidolgozott, sehol sem találtam benne hibát, ha bárki meg akarja nézni ezt a filmet, akkor ezt tényleg csakis kizárólag multiplexben érdemes. És tényleg, ha 12 éves vagyok, akkor beérem ennyivel, meg azzal, hogy zabálhatom a popcorn-t a kóla mellé.







Viszont így, picit idősebben már azért kevés nekem a jó szórakozáshoz. Persze, agykikapcsoló, egyszer nézhető blockbusterként megteszi a Csatahajó, ha tudjuk, mire számítunk. Egyébként meg olyan fájó hiányosságai vannak, hogy képtelenség emlékezetessé, vagy igazi élménnyé válnia. Például fájóan nincs benne humor, ha meg mégis, akkor az egyáltalán nem vicces, egy ilyen filmtől pedig a minimum az lenne, hogy tudjak röhögni rajta. Igazából csak akkor sikerült nevetnem, amikor a film tobzódott a tisztelgésekben, az amerikai zászlókban, és az önmaguk hősiessége nyomán keltett pátoszban. A karakterek is politikailag végtelenül korrektek, van itt lábatlan fekete, van katonacsaj, meg dögös szöszi, annak a szigorú apukája, és természetesen a helyét kereső főhős, aki a végén sikeresen felnő a feladathoz. Klisé és sablonhegyek egymás hátán... de valódi karakterek, akiket meg lehet szeretni, vagy akikért igazán izgulni lehetne, olyanok nincsenek sehol. A világ leghatástalanabb drámai halálesete is ebben a moziban található. Nyilván nem erről kell szólnia egy Transformers 4-nek (mert azért mindannyian tudjuk, hogy ez valójában az), de ha már megpendítik ezt a szálat, akkor legalább icipicit érintsen meg, hogy egy fontos karakter távozik.

Akit pedig mindenképpen ki kell emelnem, mert egyszerűen nem hagyhatom szó nélkül a jelenlétét, az nem más, mint Rihanna (who shot an UFO down). Ordít a filmről, hogy egyedül a jegyeladások miatt adták neki ezt a szerepet. A jelenléte körülbelül annyira felesleges és indokolatlan, mint Jar Jar Binks-é a Baljós árnyakban. Mindenhol ott van, és folyamatosan kapja a premier plánokat de úgy, hogy a cselekmény szempontjából semmilyen jelentősége nincs, ugyanis a forgatókönyv szerint nem több egy tizedik töltelékszereplőnél. De még ez sem lenne feltétlenül olyan nagy probléma, amit ne lehetne kiküszöbölni, elvégre egy elég dögös bigéről van szó. Azért megbocsáthatatlan ez a húzás, mert Rihanna az egész film alatt teljesen nyakig felöltözve látható, sehol egy bikini, vagy egy elszakadt ruha, vagy bármi, ami miatt legalább értelme nyerhetne a jelenléte.

Ennek biztos tudatában már eldöntheted, hogy kiadsz-e pénzt egy lélektelen, humortalan, klisés, sablonos, pátoszos, de valóban látványos rombolás-és akcióorgiára.


Battleship (amerikai, 2012, 121 perc)
forgalmazza: UIP-Duna Film
rendezte: Peter Berg
forgatókönyv: Erich Hoeber, Jon Hoeber
szereplők: Liam Neeson, Rihanna, Tadanobu Asano, Jesse Plemons

pontszám: 5]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120418-215049 2012-04-18T00:00:00Z 2012-04-18T00:00:00Z


]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120418-142624 2012-04-18T00:00:00Z 2012-04-18T00:00:00Z J.J. Abrams rendező Benicio Del Torót képzeli el Khan szerepében, ám az Oscar-díjas sztár közölte, nem érdekli a dolog.





Del Toro után Edgar Ramirez került szóba, aki a Carlos című minisorozatban feledhetetlenül formálta meg a Sakál becenéven is ismert nemzetközi terroristát. Ám Ramirez is visszamondta a felkérést, s ekkor már csak Jordi Mollá maradt a pakliban. A szintén delejes tekintetű spanyol színész-rendező emlékezetes gonoszokat játszott a Bad Boys 2-től a tavaly bemutatott Colombianáig, ám az alkotók végül mégsem őt választották, hanem Benedict Cumberbatch-ot, aki napjainkban kezd a legfelkapottabb brit színészek közé emelkedni.

A Star Trek-rajongóknak persze semmi nem elég jó. Most amiatt fáj a fejük, hogy ha a latin - Puerto Ricó-i, venezuelai, spanyol - jelöltek után egy tősgyökeres angol kapta a főgonosz szerepét, valószínűleg mégsem az eredeti sorozat klasszikus karaktere, Khan akarja majd szétbombázni az Enterprise űrhajót, mert ahhoz Cumberbatch nem elég egzotikus.

(Star Trek - hazai bemutató: 2013. május) ]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120418-081902 2012-04-18T00:00:00Z 2012-04-18T00:00:00Z Joseph Gordon-Levitt-tól én bárit megnézek az Eredet után, úgyhogy jöheeeet.



]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120417-201708 2012-04-17T00:00:00Z 2012-04-17T00:00:00Z Torrente, a törvény két balkeze című spanyol vígjáték legnagyobb ereje a címszereplőjében rejlett, akit az író-rendező Santiago Segura formált meg. Torrente ugyanis attól vált kimondhatatlanul szórakoztató figurává a '90-es évek politikai korrektségétől bűzlő hangulatában, hogy alakjában egy olyan főhőst láthattunk, aki nem csak hogy teljesen híján volt minden egyes emberi értéknek, hanem ráadásul az egész emberiség minden rossz tulajdonságát sikerült magában egyesítenie. Egy olyan valakit hozott létre, akihez képest Ford Fairlane kész úriember, az pedig nagy szó.







Nem csoda, hogy a Torrente videokazetták a kanbulik meghatározó összetevőjévé nőtték ki magukat az idők során, ahogy az sem, hogy a készítők folytatták a cseppet sem derék, alkoholista, dagadt, büdös, gyáva, drogfüggő, hímsoviniszta ex-zsaru történetét. És igazuk is volt, hiszen ebben a figurában jóval több potenciál rejlett egyetlen filmnél. Az már egy másik kérdés, hogy ezek a folytatások már nem nőttek fel az alapfilm szintjére. Nem mintha nem lettek volna ezek is viccesek, vagy akár egy enyhén ittasabb összejövetelen ugyanolyan szórakoztatóak, de szemmel láthatóan sokkal erőltetettebbé vált bennük minden szituáció. A nagyobb költségvetés sem feltétlenül tett jót a folytatásoknak, amik így már átmentek valószínűtlen akció vígjátékokba. Ezzel persze nyilván valamifajta görbe tükröt is tartottak Hollywood felé, amivel nekem személy szerint még nem lenne semmi bajom, de sajnos ez nem működött olyan jól, és nem volt olyan szórakoztató, mint Torrente karaktere. Nem véletlen, hogy az volt az igazi, amikor Torrente a valóságos spanyol utcákon mászkált, és szinte éreztük a belőle áradó izzadtság- és alkoholszagot. Amikor nindzsák ugrálnak, vagy éppen autók robbannak körülötte, akkor ez valahogy már eltűnt.

Mindezt Santiago Segura is megérezhette, ugyanis a negyedik rész eleje nagyon hasonlít az első hangulatára, ráadásul logikus továbbgondolása is, hogy Torrente egyre lejjebb csúszik, szinte már gyakorlatilag hajléktalanként él, és a folytatások szabályainak megfelelően szemetebb, visszataszítóbb és undorítóbb rohadék, mint valaha. Történettel nagyon ezúttal sem kell számolnunk, a spanyol filmesek ilyen szempontból hűen követik a régi, szórakoztatónak szánt európai filmek (lásd Bud Spencer, vagy Louis De Funes) hagyományait, melyekben a sztori mindig csak nagyon sokadlagos elemnek számított a poénok mögött. És a Torrente 4-nek is ezek a legjobb részei, amikor meg se próbál cselekményt bonyolítani, hanem csak kihasználja az egyes szituációkban rejlő humorforrásokat.

Nagyon ideje volt már ugyanis, hogy Torrente végre oda kerüljön, ahova mindig is való volt: a börtönbe. A poénok java részét innentől kezdve te is kitalálhatod, amennyiben láttál már legalább egyetlen Torrente filmet. Bár sokan lesznek, akik nem fogják tolerálni ezt az egyre gusztustalanabbá és mocskosabbá váló humort, és az is igaz, hogy már kiismertük annyira Torrentét, hogy ne érjen minket igazi meglepetés, de valamiért mégis röhög az ember, és mégis működik az egész. De az is tuti, hogy még egy Torrentét már nem ülnék végig.

A címben is jelzett harmadik dimenziónak pedig ebben az esetben kivételesen még értelme is van, nem csak az öncélú látványosság.

Ugyanis amikor Torrente beleköp a vászonról az arcunkba, akkor az amcsi látványszemetek nézőinek arcába köp, mert ez kell nekünk, ezért vagyunk itt is. Mintha azt mondaná: "3D kell nektek? Nesztek, basszátok meg!" A végén persze kapunk e mellé némi teljesen fölösleges akcióparódiát is, de ez legyen a legnagyobb bajunk. Torrente magyar hangja természetesen ezúttal is Csuja Imre, aki ismét hibátlanul hozza a karaktert, már csak miatta is érdemes mindenképpen szinkronnal nézni ezt a részt is. Mert ha tetszettek az előző részek, és bírja még a gyomrod, akkor bizony ez is tetszeni fog. Ha pedig már az elsőn is felháborodtál, akkor ezt nagyon messziről kerüld el.


Torrente 4 3D (spanyol, 2011, 93 perc)
forgalmazza: PARLUX Entertainment
rendezte és forgatókönyv: Santiago Segura
szereplők: Santiago Segura, Javier Gutiérrez, Carlos Areces, Goyo Jiménez

pontszám: 6]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120417-133345 2012-04-17T00:00:00Z 2012-04-17T00:00:00Z Jancsi és Juliska-átirat bemutatója: 2013. január 11-ére tette át a Paramount stúdió. Ennek egyik fő oka az, hogy a főszereplő Jeremy Renner addigra alighanem szupersztár lesz, tehát megéri az egyébként nem főszezonnak számító januárban kirukkolni a filmjével.





Renner a nemrég bemutatott Mission: Impossible Fantom Protokollal gyúrt rá igazán a sztárságra Tom Cruise oldalán, és várhatóan az augusztusban startoló The Bourne Legacyval teszi fel rá a koronát, jövő év elején tehát már pusztán az ő neve garancia lesz a sikerre.

A Jancsi és Juliska legújabb változatában, a Boszorkányvadászokban a két mesehős már felnőtt, és vérdíjért gyilkolja a banyákat, amíg szembe nem találják magukat a főbanyával (Famke Janssen) és az ő rusnya seregével. A dögös fejvadásszá fejlődött Juliskát a brit Gemma Arterton alakítja, aki Rennerhez hasonlóan drámai színészből lett népszerű akcióhős az utóbbi években.

(Hansel and Gretel: Witch Hunters - hazai bemutató: 2013. január)]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120417-105931 2012-04-17T00:00:00Z 2012-04-17T00:00:00Z G.I. Joe - Megtorlás szinkronizált előzetese. Nem tesz ugyan hozzá semmit az előzőekhez, de az látszik, hogy akcióban és látványban nem lesz hiány. Hajrá Kobrááááááák!



]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120416-201316 2012-04-16T00:00:00Z 2012-04-16T00:00:00Z Kate Beckinsale, ugyanakkor rémesen cikinek tartja, hogy nincsen jogosítványa. Előbb-utóbb szeretné megszerezni, és addig úgy próbál némi jártasságra szert tenni, hogy szabadidejében kis, fehér golfkocsikkal gyakorol.





"- Nem megy túl gyorsan, és ha felborul, akkor sincs nagy baj" - magyarázza választását a színésznő. "- Egyelőre önmagában az csodálattal tölt el, hogy arra kanyarodik, amerre tekerem a kormányt. Ha ezen a fázison túljutok, már magasabb osztályba léphetek, bár attól tartok, a most kamasz lányom előbb szerez majd jogsit, mint az anyja!"

A brit színésznőt hamarosan a Csempészek című akcióthrillerben láthatjuk. Mark Wahlberg feleségét alakítja: öccse elszúrja egy drogdíler nagy üzletét, így a férj visszakényszerül a bűn világába,

(Contraband - hazai bemutató: már a mozikban!)]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120416-145610 2012-04-16T00:00:00Z 2012-04-16T00:00:00Z Justin Timberlake tehetséges színész. Pedig annyira irritáló, annyira tenyérbemászó kis buzzancs hogy sose gondoltam volna, hogy ez a pillanat eljön. Tömjénezhették a Közösségi Hálóban, körbenyalhatták a hihetetlenül gyenge Rossz tanárban, vagy a közepesen izgalmas Lopott időben, de itt viszi a prímet, nincs másra fogni. És ez meg is látszik, elvégre az egész mozit mintha csak az ő vállaira pakolták volna.







Van itt ugyan egy Mila Kunis is, aki a rossz emlékű Max Payne-ből, vagy a szép karriert befutott Fekete Hattyúból lehet ismerős, de azon kívül, hogy egy helyes cukorfalat, sokat nem tesz hozzá a dolgokhoz, karaktere elég hamar egysíkúvá válik, egy lányé, aki már csak a fehér lovon ülő hercegre vár. No persze.

Maga a történet sem túl eredeti, ráadásul az ugyanúgy tavaly vetített Csak szexre kellesz is ezt a dugjunk orrvérzésig, mert az érzelmek csak bekavarnak témakört járta körbe, persze sokkal, de sokkal rosszabb kivitelben.

Mostanában sok fiatal lehet lelki zűrben ha így jönnek a szingliség mellett kardoskodó produktumok, és nem csak filmen, könyvben, a tévéből is ezt szajkózva. Mintha képtelenek lennének, vagy nem is akarnának megállapodni, lelohadni, és kialakítani egy "normális"-nak tartott emberi kapcsolatot. Persze egy bizonyos korig kit érdekel ez? A karrierünkre figyelünk, és egy idő után tényleg marha unalmas, ugyanúgy megnyílni valakinek, ugyanúgy elregélni szürke életünk számunkra mégis fontos mérföldköveit, hogy a másik legalább egy kicsit megértsen, megismerjen bennünket, aztán eltelik pár hónap, rosszabb esetben év, mire kiderül, nem ilyen lovat akartunk, és kezdhetünk mindent elölről.

A szexből persze sosem elég, és ezt kihasználva az internet okádja az alternatív megoldásokat, a tízperces villámrandikat, a telefonra hívható hostess, meg escort meg tudja a franc milyen szarságokat, és persze végső esetben ott vannak az újságban hirdető, látszólag párt kereső de valójában kurválkodásból élő tisztes (?) elhagyott és/vagy családanyák. Szóval mindezekhez képest, a fuckbuddy - ezer hálás köszönet egy barátomnak, amiért ismét új szót tanulhattam - kapcsolat nem is tűnik olyan rossznak.

Azonban ezen filmek, és Woody Harrelson - aki már megint meleg újságírót játszik, hát vajon mit - szerint az ember hormonjait még csak csak, de az érzelmeit már nem lehet becsapni. Emiatt az egész film totálisan kiszámítható, amerikai nyáltengerré változik a végére, ahelyett hogy valami meglepően mulatságos fordulat születne, ahogy azt a való ÉLET is produkálja, ahol az emberek nagy része bizony elcseszi élete szerelmét.

Még akkor is, ha Timberlake és Kunis között izzik a levegő, és jó nézni őket, meg hinni az egészben, mert szerelmesek, édesek, meg minden.


Friends with Benefits (amerikai-angol, 2011, 109 perc)
forgalmazza: Intercom
rendezte: Will Gluck
forgatókönyv: Keith Merryman, Harley Peyton, David A. Newman, Will Gluck
szereplők: Justin Timberlake, Mila Kunis, Woody Harrelson, Patricia Clarkson

pontszám: 7]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120416-085214 2012-04-16T00:00:00Z 2012-04-16T00:00:00Z ThinkGeek bigyógyártó cég a Star Trek-rajongókat. Mindössze 24,99 dollárért megrendelhető Kirk kapitány legendás parancsnoki széke, méghozzá felfújható változatban.





A bútor minden bizonnyal a medencepartik kedvenc úszóalkalmatossága lesz a nyári szezonban, ám van egy bökkenő. Felnőttek csak egyszer tudnak beleülni, néhány másodperc erejéig, amíg ki nem durran, ugyanis gyerekekre van kalibrálva. Ez bizony súlyos melléfogás, hiszen a tipikus Star Trek-rajongó 47 éves és 92 kiló, és nem fogja tűrni szó nélkül, hogy csak a nyápic kölke rendelhessen el hipertérugrást Kirk kapitány felfújható parancsnoki székéből.

Az viszont mindenképpen jó hír, hogy jövőre folytatódik a klasszikus Star Trek-sorozatot nagy sikerrel feltámasztó új széria, hiszen a szuperprodukciót javában forgatják.

(Star Trek XII - hazai bemutató: 2013. május)]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120413-184621 2012-04-13T00:00:00Z 2012-04-13T00:00:00Z Santiago Segura, ebben az újabb Torrente interjúban.



]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120413-142551 2012-04-13T00:00:00Z 2012-04-13T00:00:00Z


Pár hete jártamban-keltemben bukkantam rá a helyre, mely úgy hirdeti magát, hogy itt végre megtudhatjuk mitől is félünk. Úgy voltam vele ez a nekem való hely, hisz Angliában már voltam egy kísértet kastélyban, ahol sikeresen rám hozták a frászt. Ugyanakkor Londonban járva megfordult a fejemben, hogy az ottani horror házba is be kellene nézni, de sajnos azt kihagytuk. De nem baj ez ízig-vérig magyar kíváncsi voltam, milyen a hazai felhozatal.





"Ess pánikba! - Ezzel a jelszóval várja a Horror háza és a portás a látogatókat".

Na meg a hely előtt cigiző színészekkel. Akik így már eleve lelövik a poént, hiszen láthatjuk a beöltözött, jelmezes embereket, a béna sminkeket is. Ezek után mégis hogyan féljünk tőlük odalenn?

Amúgy mi rémisztő portással sem találkoztunk. Minket csak egy flegma nő várt a számítógépnél (vagy ez is a horror része, bár nem hinném), aki számomra elég bunkó módon közölte, hogy jó lenne elolvasni a házszabályzatot, ami persze a honlapjukon is fenn van. Így az első benyomás alapján, ami a legfontosabb szinte el is ment a kedvem a játéktól, de ha már befizettem a nem kevés 2800 Ft-ot, a mindössze fél óráért, úgy voltam vele legalább kapjak valamit a pénzemért. De mint ezt később leírom nem kaptunk semmit.

E-mailben kell jelezni a szervezőknek, hogy mikor mennénk és mennyien, viszont ők nem jelezik felénk, hogy mennyien leszünk ténylegesen. A csoport félelem küszöbe sem ugyanott van. Ennyi pénzért komolyan azt gondoltam, hogy csak kettőnknek fogják csinálni a fesztivált. Hogyan is hihettem ilyet?



Kezdjük az alapvető dolgokkal. Ruhatárnak alapból kellene lennie egy ilyen helyen, de mindezzel ellentétben nincsen. Bár a kabátunkat saját felelősségünkre ott hagyhattuk az előcsarnokban, de a táskánkat nem, hiszen abban mégis csak értékek vannak, amikért mi sem természetesebb, nem vállalják a felelősséget. Kénytelen voltam hát cipelni, ami így eléggé kizökkentett abból, hogy teljes mértékben a félelemre koncentráljak.

A "váróteremben" van egy két érdekes kép, pókháló és egy tévé, amiben épp egy izgalmasnak tűnő thriller ment. Lehet jobb lett volna inkább a filmet megnézni?

Mielőtt beléptünk volna a félelmetesnek mondott események helyszínére egy instruktőr elmagyarázta ismét a házszabályzatot, (hiszen ez a legfontosabb) sejtelmesen közölt velünk pár dolgot, amiről tudnunk kell, illetve olyat is, ami bár elmondása szerint lehetett volna, de mégsem volt. Gondolok én ilyenkor a pókokra és egyéb nyalánkságokra.

"- Tébolyult tudósok, mutáns lények és őrült gyilkosok lakják ezt a pincekomplexumot, melyeket én őrzök és csakis nekem köszönhető, hogy nem özönlötték még el a kerületet."

Így kezdte a mondandóját egy véres fehér köpenyt viselő nő. Közben a háta mögötti helységből kiáltások, hangos zörejek hangját hallhattuk. Itt még azt hittem fogok is félni. Az asztalon egy véres emberi maradvány, viszont vérszag semmi. Igen, mert a test egy az egyben műanyagból készült. Szóval, mégis hol vannak ezek a lények?

Hiszem, ha látom! Ezt szóvá is tettem, hisz tudtommal a színészek annyira felkészültek, hogy vissza tudnak vágni a látogatóknak egy-egy ízes megjegyzéssel. Nos, nem igazán sikerült neki, inkább az volt az érzésem mindjárt fel leszek kérve, hogy hagyjam el a helységet, mert a viselkedésem tűrhetetlen.



Kezdeti lelkesedésem még inkább kiábrándították, mivel ezek után nem a hangok irányába indulunk, hanem a hölgy egy másik ajtóhoz terelt minket. A többiekre már itt rájött a félhetnék, ami hihetetlen volt számomra, így nem mertek belépni az ajtón.

Kénytelen voltam elsőként én átlépni a küszöbön. Egy temető díszlet fogadott minket, ahol bár a hely adta volna a hangulatot, nem történt semmi, hanem tovább mentünk egy vaksötét folyosóra.

"Váljunk szét!" Ez a mondat szinte minden horror filmben elhangzik.

De vajon miért is? Mert ettől lesz sokkal félelmetesebb a szituáció, ha mindazt egyedül éljük át. Társaságban lehetetlen úgy félni, mint teljesen egyedül. Itt viszont adva van, hogy csoportosan kell végighaladni a földalatti labirintuson, és minden szobába együtt kell megérkezni.

Sajnos nem voltam képes olyan lassan haladni, mint a többi nálamnál félősebb korosztály, így különváltam. A színészek mivel nem tudtak mit kezdeni a helyzettel inkább jobbnak látták, ha megfenyegetnek, hogy így ki leszek zárva a játékból. Ezzel még inkább meghozták a kedvem.

"Van, hogy egy színész már rögtön beléptünkkor fogad minket, de még félelmetesebb, ha nem így van, ugyanis a látogatók hamar rájönnek, hogy általában az üresnek tűnő szobákban sincsenek egyedül." - egy a helyről készült kritikából.



Itt megjegyezném, hogy megérkezve az események színhelyére csak álltunk, mint a hülyék a szobában és akkor azon gondolkoztunk, hogy akkor most mi van? Ennek már félelmetesnek kéne lenni? Velünk van a baj? Most nekünk kellene valamit csinálni? Azért a Fűrészben is voltak instrukciók "Játszd le a szalagot! Nézd meg a tévéadást!" vagy valami. A kreativitás teljes hiánya.

Volt, hogy az egyik szobában lekapcsolták a villanyt és egy "szörny" elkezdett mászkálni és megérintett bennünket a sötétben.

Azért nem vagyok 6 éves. Jaj, de félelmetes majd csak eltelik az a 30 perc.

Azt sem értettem miért olyan érdekes egy leláncolt ember, akinek a személyisége 24 részre bomlott. Közben a mű agyából kihúznak egy hosszú damilt. Ezt ugyan magyarázza már el nekem valaki.

"Az ember benyomása, hogy egyik megelevenedett horrorfilm-kliséből botladozik, támolyog, óvakodik át a másikba."

A hely túl sötét ahhoz, hogy fel lehessen fogni az eseményeket, felismerni a díszleteket. Néhol félhomály fogad, de még ezeken a helyeken sem volt semmilyen benyomásom. A Láthatatlan kiállítást már megjártam, ott kell a vaksötét. Itt nem. Nem attól fog félni az ember, hogy sötétben van.



Mindezzel ellentétben, még azt is írják, hogy egyes helyszín és minden egyes szereplő valahonnan ismerős lesz, akkor is, ha nem is vagyunk különösebb horrorfilm-rajongók. Akkor biztos velem van a baj, kevés horrort néztem, mert én nem ismertem fel egyet se.

Többek között 7 Fűrész, 2 Motel, egy Grave Encounters és egy Human Centipede (a második részt azóta se mertem megnézni) van a látottak listáján.

"Profi színészek jelennek meg a látogatók előtt várt és főleg nem várt helyeken, akik személyes jelenlétükkel garantálják, hogy a látványból szituáció lesz, és a dolog nem fordul át félelmetesből nevetségesbe."

Számomra viszont nem volt minek átfordulnia. Félelmetes soha sem volt, szóval maradt a nevetséges. Amíg egyik helyszínről a másikba jutottunk végig ott voltak a sarkunkban próbálva megijeszteni azzal, hogy megérintettek. A sötétben tapogatózva mi is megérintettük őket pedig a szabályzat kimondja, hogy nem érinthetjük meg őket.

"Akármennyire is élveztük, fél óránál többet valószínűleg nem nagyon bírtunk volna belőle."

Fél óra épp elég volt belőle. Megyek a vaksötét folyosón és felülről hozzáérnek a hajamhoz és ijedjek meg, na ne már ez hol félelmetes?



Kijön a szekrényből valaki, a koporsó felnyílik. Könyörgöm egy olyan helyen vagyunk ahol ez természetes, ennek így kell lennie.

A színészek stílusa eléggé alpári, jöttek azzal, hogy mindegyikünk nevét felírták a falra szarral. Aztán később mondták, hogy az emberállat vaginát és női melleket eszik. Miért nem péniszt? Már értem miért nem mehetnek be 14 éven aluliak.

"Akik nem tudnak végigmenni, nem kérhetik a belépőjegy visszatérítését!"

És akik nem ijednek meg? Gondolom azokra is nagy ívben tesznek, lényeg hogy fizetett. Elvégre a műsor végén még csak annyit sem kérdeztek, hogy na hogy tetszett? Mi a vélemény? Mindenki mehetett haza, vagy a dolgára.

"A Nightmare in Budapest egyik fő erénye a remek kivitelezés."

Kérdem én hol, miben nyilvánul ez meg?



"A díszletek egyszerűen zseniálisan meg vannak csinálva."

Sötét van, nem látni semmit mégis milyen díszlet? Az egy szem tévé a sötét szobában? Az egy helyiségbe beállított két szekrény?

"Ha néha idegesítő is, hogy annyiszor rezzentik össze az embert hirtelen éles zajokkal."

A mi túránkon egyszer sem volt éles zaj, csak a legelején, amikor még azt hittem félni is fogok. De még a láncfűrészes bohóc se volt sehol, ahogy azt a bemutató videóban láttam.

"A hátborzongatóan jó berendezésért bármilyen tortúrát megéri végigcsinálni"

Mégis jó lenne tudni milyen berendezésről beszélnek itt. Mi nem találkoztunk ilyennel. Egyik terem kissé összeszűkült, aminek majdnem a vadonatúj csizmám látta kárát. Szóval nem érte meg.



A legvégén persze én feküdtem önszántamból a guillotine alá. Csak azért, hogy végre történjen már valami. Hát nem történt.

A labirintus végén volt egy érdekes bolt, vagy valami ahhoz hasonló, ahol mindenféle nyalánkságot pillantottam meg. Az mégis mi lehetett? Sajnos nem derült ki, mert azon kaptuk magunkat, hogy az utcán vagyunk kabát nélkül a mínuszban. Ez tényleg eléggé megdöbbentő volt.

Lényegesen rosszabb szájízzel távoztam, mint ahogy arra számítottam.

Mert volt már, hogy egy egyszerű mozit nem mertem végig nézni, de hogy egy interaktív rémisztgetés ilyen nevetséges legyen, arra nem számítottam.

Vagy most abból indulnak ki, hogy mindenki gyenge idegzetű? Aki meg nem ijed meg inkább kikísérik mondván, hogy nem ide való?

Amúgy az ötlet nem rossz csak a kivitelezés gáz és hiteltelen.



Lehetett volna több feladat, hogy mindenki kapjon valami félelmetes élményt. Érdekes szagok, villódzó fények, sejtelmes dolgok a falakon, amelyekhez hozzáér a kezünk és nem a színészekhez.

A túra előtt mindenkinek a nevét bele kellett írni egy nagy könyvbe, ezzel is lehetett volna kezdeni valamit. Vagy mindenki leírhatta volna a félelmét és akkor a félelemkeltés személyre szabható lett volna. Bár én a mai napig nem tudom mitől félek, mert arra itt szerettem volna rájönni. Én tényleg szerettem volna megismerni a saját bátorságom határait, vagy gyávaságom mélységeit, de ez most sajnos nem jött össze.

Úgy látszik, a magyaroknak mindent el lehet adni. Viszont úgy tudom itt a célközönség inkább a külföldiek lennének. Eleve a belépő sem a mi pénztárcánkhoz mért.]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120413-095933 2012-04-13T00:00:00Z 2012-04-13T00:00:00Z Hogyan lopjunk felhőkarcolót?-hoz hasonlóan ez a film is a beosztottak bosszúja a főnökön témát járja körül, de annál a filmnél azért jóval humorosabban. Bár azért ha jobban megnézzük, hogy mikből is lehetett tavaly válogatni, például az előbb említett alany, vagy a nagy várományos a Másnaposok 2, könnyebben megérthetjük miért is ez a film lett az elmúlt szezon "legjobb" vígjátéka. Vakok között félszemű ugyebár...







Szóval a Förtelmes Főnökök három melós életébe enged bepillantást, akik utálják a munkájukat, illetve a főnökük miatt már az életüket is. Ismerős helyzet? Na persze, sikerült ugyanis kipécézni azt a három főnöktípust amelyik a legidegesítőbb, ami miatt az ember tényleg megutálja még azt a melót is amit egykor szeretett. A néző könnyen tud azonosulni ezekkel a szerencsétlenekkel, hiszen a legtöbb ember aki a főnöki székbe jut, finoman fogalmazva nem való oda, nem tud emberekkel bánni, és ráadásul még azt is hiszi, hogy ő a jó főnök mintaképe.

Kevin Spacey mint pszichopata telitalálat volt, lubickol is a szerepben rendesen, de ugyanúgy jó Colin Farrell idióta taplóként, akit még apja is tökéletesen alkalmatlannak tart a vezetésre, de annak korai halála ezt mégis elérhetővé teszi a számára. Igazán kár, hogy mindössze két számottevő jelenete van, leginkább az ő karakterével bántak el a forgatókönyvírók.

Jennifer Aniston szála pedig a legkevésbé komolyan vehető, kicsit ki is lóg a másik kettő kellemesen összekuszált cselekményéből. Most komolyan, olyan dögösen néz ki ez a nő így túl a negyvenen, mintha most lenne 18. És szenvedő alanyunk - a film legidegesítőbb karakterét adó vékony hangú, Charlie Day - egyetlen problémája, hogy ez a nimfomán, szexi dög az ő farkát akarja minden résébe, a nap minden órájában. Jó persze, épp házasodni akar, meg minden, de a szexuális zaklatás azért sokkal jellemzőbb fordított esetben, úgy komolyabban át lehetne érezni a problémát, vagy legalább egy bűn ronda főnök erőszakoskodna a filmen. De nem. Aniston könyörög ennek a hörcsögpofájú senkinek, abszolút hiteltelenül, humortalanul, és úgy, hogy üvölt az egész szituációból a politikai korrektség kényszerítő ereje.

Szerencsére a készítők is érezhették, hogy kilóg a lóláb, mert a másik két főhős az esetek többségében rendre szívatja szegény kis Day-t, és jókat röhögnek "szenvedésén". És ezzel el is jutottunk a film leginkább rossz adalékanyagához. Ezek pedig a főhősök. Bizony.

Nézzétek csak meg ezt a három szerencsétlent. Ők lennének a az új évezred komikusai? Hát ez a bökkenő. Dayről már volt szó bőven, de Jason Sudeikis is csak egy fokkal jobb nála, aki kételkedne ajánlom a figyelmébe a szintén tavalyi halk pukk, Elhajlási engedélyt. Még a legjobb Jason Bateman, viszont rajta is látszik, hogy inkább megbízható mellékszereplő, semmint egy végtelenül vicces figura, akin már azon lehetne röhögni, ha félrenyel egy pohár vizet. Előbbire bizonyíték az Egek Ura, utóbbira, meg a Testcsere. Hol vannak ők egy Billy Crystaltól, esetleg Steve Martintól? Na ugye, hogy sehol.

Vagyis úgy áll a képlet, hogy ebben a filmben bárki, ismétlem bárki jobb nevettető, mint a három főhős, akik ügyetlen csetlése, botlása, egy idő után már kínos, meg sok lesz. De szerencsére sokat kapunk a főnökök elmebetegségeiből, vagy a húdekemény alvilági feka Jamie Foxx nagyon hasznos tanácsaiból - amelyek értéséhez kis filmes képzettség is szükségeltetik -, de tényleg itt még Donald Sutherland két perces szerepe, vagy Ioan Gruffudd maxigáz megnyilvánulása is viccesebb mint ez a három pojáca.

Félreértés ne essék, a Förtelmes Főnökök egy jó vígjáték, némi fekete éllel, de csodát azt ne várjunk tőle, egy kellemes hehe, amiből azonban egy hónap után már csak emlékszünk, hogy Anistonon nem volt melltartó.


Horribble Bosses (amerikai, 2011, 106 perc)
forgalmazza: Intercom
rendezte: Seth Gordon
forgatókönyv: Michael Markowitz, John Francis Daley, Jonathan M. Goldstein
szereplők: Jennifer Aniston, Jason Bateman, Charlie Day, Jason Sudeikis

pontszám: 7]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120412-204327 2012-04-12T00:00:00Z 2012-04-12T00:00:00Z Borat feelinget, ez most valami másak néz ki, mintha valami film lenne. Most már nem is vagyok benne olyan biztos, hogy jó lesz...



]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120412-143150 2012-04-12T00:00:00Z 2012-04-12T00:00:00Z Anne Hathaway csak napi 500 kalóriányit eszik, mert gyorsan le kell fogynia A nyomorultak egyik főszerepe miatt. A lapok tudni vélték, hogy a színésznő mindössze két almát és egy fehérjeturmixot fogyaszt, mert csak így veszíthet két hét alatt tíz kilót a súlyából.





Nos, Anne valóban fogyózik, de nem ilyen extrém módon, hiszen a fenti diéta már veszélyes az egészségre. A sztár sajtósa közölte a cáfolatot, hozzátéve, hogy a média már megint a bolhából csinál elefántot.

Hathaway mellett olyan világsztárok szerepelnek A nyomorultak című musical filmváltozatában, mint Hugh Jackman, Russell Crowe és Sacha Baron Cohen.

(Les Misérables - hazai bemutató: 2012. december)]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120412-094232 2012-04-12T00:00:00Z 2012-04-12T00:00:00Z Santiago Segura, a film írója, rendezője és főszereplője arról beszél miért is jó a Torrente 4, illetve a sport mennyire kurvult el nem csak nálu(n)k.



]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120411-205036 2012-04-11T00:00:00Z 2012-04-11T00:00:00Z Ben Stiller, és a sok sok melléfogás után, végre telitalálat Eddie Murphy. Pedig a filmről sokkal többet árulkodik az eredeti cím, ugyanis ez egy kőkemény heist-múvi, azaz Ocean's film koppintás, annak viszont egész ügyes.







Természetesen a film élvezhető akkor is ha vígjátékként fogyasztjuk, csak akkor eléggé korgó gyomorral állunk fel, mert az első felében talán akad pár kisebb poén, a végére itt már teljesen magával ragad a kisemberek bosszúja főnökük ellen, amely ráadásul egészen hihetőre sikeredett és nem olyan elszállósra, mint Danny Ocean legutolsó két bevetése.

A történt viszonylag egyszerű, egy csodálatos szálloda szorgos alkalmazottjai egyszer csak azon kapják magukat, hogy dicsőített főnökük frankón csődbe vitte a patinás épületet, ráadásul még a személyzet nyugdíját is elrulettezte. Stiller (Josh Kovács - ilyen magyar nevet :D) azonban mentőötlettel áll elő, rabolják ki a penthouse-ban őrzött rejtett széfet, mert az öreg csak ott tárolhatja a meneküléshez szükséges dugipénzt, s annak tetemes mennyisége egyszer s mindenkorra megoldaná az elúszott nyugellátás problémakörét is.

Stiller mostanában mintha szeretne kitörni, mintha nem lenne számára elég, hogy egy igen tehetséges nevettető, aki sikeresen átverekedte magát a 2000-es éveken, egyre intelligensebb vígjátékokhoz adja a nevét, melyek némelyike, mint jelen alanyunk is, már annyira intelligens, hogy közben elfelejtkezik, hogy alapjában vígjáték lenne, vagyis nem olyan nagy baj ha néha elvigyorodunk rajta.

De nem ő itt a gond, ahogy Murphy is lubickol a sitkós feka szerepében - azért ezen el lehet gondolkodni, hogy szegény, ebben a legjobb -, és valamennyi színész is jó, még az általában idegesítő, cérnahangú Casey Affleket is el lehet viselni. Matthew Broderick hozza a kötelezőt, Alan Alda pedig egy akkora szemét strici, hogy tényleg bárki könnyen beazonosíthatja bármelyik főnökét, aki állandóan csak ígért, közben meg semmit sem adott soha.

Hanem ha ránézünk, hogy hányan fércelték össze a forgatókönyvet... 8, azaz NYOLC ember!!!! Miért? Mihez kell nyolc különböző agy, amihez nyilván még Ratner is hozzádobta a magáét. Persze, oké csavaros meg minden, de ha akarták volna ennyi ember simán összedobott volna egy kisebb höhöt. De nem.

Igazából Ratner előzős filmjei is simán észlelhetőek a kockákon, gondolok itt főleg a Csúcsformában sorozatra, de ha eszünkbe jut a Szenzációs Recepciós, az sem a véletlen műve lesz. Bár ezek még mindig nem olyan zavaróak, mint a humor hiánya, ami nélkül egy vígjáték kicsit olyan, mint a csokoládé cukor, a sör alkohol, vagy a nő... igen, az nélkül.


Tower Heist (amerikai, 2011, 106 perc)
forgalmazza: UIP-Duna Film
rendezte: Brett Ratner
forgatókönyv: Noah Baumbach, Bill Collage, Adam Cooper, Leslie Dixon, Russell Gewirtz, Ted Griffin, Jeff Nathanson, Rawson Marshall Thurber
szereplők: Ben Stiller, Eddie Murphy, Matthew Broderick, Casey Affleck

pontszám: 6]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120411-140716 2012-04-11T00:00:00Z 2012-04-11T00:00:00Z Charlize Theron telefonját, és közzétették a rajta található szexvideót. A színésznő áprilisi tréfája volt az egész, egyben annak bizonyítéka, hogy az emberek még mindig minden marhaságot képesek elhinni.





A blamázs már csak azért is nagy, mert a színésznő évek óta együttműködik a Funny or Die című vicceskedő weboldallal, és hasonló tréfákkal mulattatja saját magát, tehát lehetett volna sejteni, hogy a telefonhekkeléses sztori csak poén.

Charlize Theront legközelebb a Hófehér és a vadász című akció-fantasy szadista királynőjeként láthatjuk, és ha nem is szerelmeskedik, de legalább tejben fürdik, némi kárpótlásul azoknak, akik fölültek az április tréfának.

(Snow White and the Huntsman - hazai bemutató: 2012. május 31.)]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120411-083912 2012-04-11T00:00:00Z 2012-04-11T00:00:00Z


]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120410-183218 2012-04-10T00:00:00Z 2012-04-10T00:00:00Z Kim Dzsongun nagyon rossz tanuló volt. A svájci elit gimnázium, amelyben középiskolai tanulmányait végezte, közzétette érdemjegyeit, s ezek szerint Kim csak zenéből és technikai ismeretekből tudott jó jegyeket szerezni, a többi tantárgyból a bukás közelében állt.





A hír hallatán mélyen felháborodott Wadiya Köztársaság államfője, Aladdin admirális tábornok, aki igen nagy tisztelője Kim Dzsongun tavaly elhunyt édesapjának, Kim Dzsongilnek, amiért sokat tett az emberi jogok terjedésének megállítása és a tömegpusztító fegyverek fejlesztése érdekében. Aladdin admirális tábornok elhatározta, hogy kiköszörüli a nyugati imperialista hiénák által ejtett csorbát, és a Wadiya Állami Egyetem Díszdoktora címet adományozza az észak-koreai vezetőnek. Utasítása nyomán haladéktalanul megkezdődött a Wadiya Állami Egyetem doktori tanácsának felállítása, mivel az előző testület tagjai távoztak az országból, illetve az élők sorából, miután Aladdin admirális tábornok a népakarat elháríthatatlan nyomására Wadiya köztársaság államfője lett.

Aladdin admirális tábornok határtalan bölcsességéről és jóindulatáról további izgalmas részleteket tudhat meg A diktátor című nagyszabású életrajzi filmből.

(The Dictator - hazai bemutató: 2012. május 17.)]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120410-133554 2012-04-10T00:00:00Z 2012-04-10T00:00:00Z Al Pacino, Jack Nicholson, és Robert De Niro voltak. Már mind a hárman jócskán benne járnak a korban, és teljesen máshogy választják meg a szerepeiket, Pacino többnyire még mindig csak igényes munkákban tűnik fel (leszámítva a Jack és Jill-t), Nicholson pedig úgy tűnik, mintha csak szórakozásból vállalna el ajánlatokat. De Niro velük ellentétben a 2000-es évek óta összesen 28(!!!) filmben szerepelt. Ezek közé óhatatlanul is becsúszott persze 1-2 jobb film, de leginkább a középszert célozta meg, vagy még annál is lejjebb süllyedt.







Ezt a tekintélyes mennyiséget látva nem csoda, ha valaki kiég, arról nem is beszélve, hogy a nézők számára az ő neve már végképp semmire sem jelent garanciát. Nem tudom, hogy De Niro szimplán munkamániás, vagy csak ennyire kell neki a pénz, de az száz százalék, hogy a világ nem ezek miatt a mozik miatt fog rá emlékezni.

Most azonban a Mocsokváros utcáin című filmben (Being Flynn) lehetőséget kapott, hogy eljátsszon egy álomvilágban élő, a fiával egész életében mit sem törődő, egyre lejjebb csúszó férfit. Egy őrjöngő hajléktalant. Ilyesmit eddig még nem nagyon láthattuk De Niro-tól, a köztudatban ő leginkább egyfajta tökös csávóként él, úgyhogy itt volt az ideje, hogy megint alakítson, megint brillírozzon nekünk egy nagyot, hogy megcsillogtassa régi fényét, és bemutassa, hogy azért tud még valamit. De sajnos nem tud. Már nem tud több lenni önmaga torz karikatúrájánál, néha kifejezetten ripacskodik, pedig pont ő lenne az, akinek el kéne vinnie a filmet a hátán. Innentől sajnos már egyértelmű, hogy De Niro végképp kiégett, végképp modorossá vált, és már sajnos semmi jóra nem számíthatunk tőle a közeljövőben.

Maga a film egyébként nem rossz egyáltalán. Alapból nagyon kevés film foglalkozik a hajléktalanokkal (így hirtelen csak a Gyomok között című Jack Nicholson - Meryl Streep dráma jut eszembe), pedig a témában nagyon erős drámai potenciál rejlik, nem mellesleg pedig a rendszer melléktermékeiként valami fontosat is el lehetne mondani arról a világról, amiben élünk. Mégse láthattunk túl sok filmet erről a témáról, de hát a mozinak mindig is sokkal inkább volt jellegzetessége a csillogás és a pompa, semmint a szegénység, illetve a mocsok ábrázolása. A rendező, Paul Weitz, akinek első munkája az Amerikai pite volt, de ezt a filmjét inkább az Egy fiúról című vicces drámájával lehet párhuzamba állítani. Bár a Mocsokváros utcáin annyira nem megható, és annyira nem is vicces, műfajában és hangulatában mégis egyértelműen rokon művek. És az sem elhanyagolható, hogy ügyesen kikerülik a melodráma csapdáját, helyette végig sikerül teljesen giccsmentesen, mindenféle szentimentalizmus nélkül mesélni az emberi érzelmekről.

A főhőst alakító Paul Dano sajnos annyira nekem nem volt szimpatikus, de mégsem mondanám elhibázottnak a szerepválasztást, ezerszer inkább ő, mint egy jellegtelen tucat szépfiú. A barátnője szerepében Olivia Thirlby viszont üde színfoltja a mozinak, bájos lénye kellően feldobja a filmet, remélem lesz majd lehetősége nagyobb szerepekben is bizonyítania, mindenesetre érdemes odafigyelni a hölgyre.

A Mocsokváros utcáin egy nézésre tökéletesen alkalmas, egyáltalán nem rossz film, nincsenek benne elhibázott dolgok, de az a nagy dráma, vagy az a nagy nevetés is hiányzik belőle, amitől igazán emlékezetessé válna. Keserédes, melankolikus hangulatban viszont ideális megnézni bárkinek.


Being Flynn (amerikai, 2012, 100 perc)
forgalmazza: Big Bang Media
rendezte és forgatókönyv: Paul Weitz
szereplők: Robert De Niro, Paul Dano, Julianne Moore, Olivia Thirlby

pontszám: 6]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120410-083408 2012-04-10T00:00:00Z 2012-04-10T00:00:00Z






A bevásárló központokat ilyentájt pedig elkapja az állatsimogató láz. Nem egy ilyen létesítménybe betérve találkozhatunk kis állatkákkal, nyuszikkal, bárányokkal esetleg még csibékkel is.

Persze sokakban okoz ez felhördülést, miszerint ez állatkínzás.



Viszont én úgy vagyok vele, inkább ilyen körülmények között nézzék és simogassák a gyerekek az állatokat, hiszen nekik is meg kell ismerniük őket. Nem minden gyerek nő fel vidéken, ahol ezeknek az állatoknak a jelenléte természetes. Ha azonban egy felelőtlen szülő az ünnepekre hazaviszi a panellakásba a nyuszit, nem biztos, hogy húsvét után is még kívánatos lesz az apróság.

A kicsik nagyon élvezték, hogy etethetik a kis állatokat és mi tagadás sok felnőtt is simogatta a kedves jószágokat.

Tegye fel a kezét, aki font már kosarat életében! Nos, az életemből ez még kimaradt, de szerencsére most ezt is kipróbálhattam, mivel az egyik bevásárló központban Népművészeti napokat szerveztek.

Ez tényleg szép mesterség. Hihetetlen, hogy pár vesszőből milyen csodákat lehet alkotni. Nagy élmény volt a kosárfonás és ha csodát nem is készítettem, de egy kis kosárfélét összehoztam a később elkészített piros tojás számára.

Ezen felül számos más hagyományőrző kézművességgel is lehetett ismerkedni. Én még kipróbáltam a tojásfestést, és a szövést is. De a vállalkozó szellemű nézelődők választhattak még a fonás, korongozás és varrás közül is.



A tojásfestés során egy vicc jutott az eszembe:

Mi a legújabb tojásfestő motívum?
A pecsét. :)

Sajnos a festésre kiadott tojásokon rajta maradt a szép fekete tintás pecsét, amit még a piros festék sem bírt eltakarni. Páran ezt meg is jegyezték, de hát nem ezt kell nézni, hanem a gesztust, hogy ilyen foglalkozást szerveznek nekünk pestieknek. Na és persze semmi vész, ha majd otthon festünk saját tyúkunk által tojt tojást az garantáltan pecsétmentes lesz.

A kézműves foglalkozások húsvét után még egy hétig tovább folytatódnak, így lesz még lehetőség, hogy kipróbálják magukat a gyerkőcök. A teljesség igénye nélkül lesz gyöngyfűzés, varrás, rongybaba- és papírállatok készítése is.

Mindenkinek nagyon Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120406-165645 2012-04-06T00:00:00Z 2012-04-06T00:00:00Z Mass Effect 3-at "elcsesző" Bioware-nek. A Star Wars MMORPG tavaly december 22-én indult el, szóval nem tudom, akik hozzám hasonlóan emlékeznek még a Force Commander és egyéb szörnyűségekre, azok talán tudják értékelni ezeket a csapatokat, játékokat. Ha pedig valami nem a szánk íze szerint sikerül, akkor szerintem nem feltétlenül a meglepetést okozó fejlesztő csapatban kell a hibát keresni. Uff.



]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120406-144900 2012-04-06T00:00:00Z 2012-04-06T00:00:00Z Ralph Fiennes a főszereplője. És mennyire jó ebben a szerepben, az hihetetlen. Az utolsó amire gondoltam volna ezzel a faszival kapcsolatban, hogy sci-fiben játszott a kilencvenes évek közepén. És igen, ilyen egy színész, minden szerepében hiteles, felolvad bennük, majdnem egy félórán keresztül agyaltam honnét olyan ismerős. Mindehhez ha hozzátesszük, hogy a Strange Days - nem vagyok hajlandó leírni a semmitmondó idióta magyar címet - egy izgalmas, elgondolkodtató, több rétegű mozi, akkor igazat kell adjak egyik barátomnak, egy kis kincsre bukkantunk rá.








Ezt a kincset ráadásul Kathryn Bigelow rendezte, akkori férje, James Cameron pedig a forgatókönyvet kalapálta össze. Alapvetően a sci-fis szálat mintegy fűszerként használják, ahol kiégett főhősünk, Lenny egy agykérget manipuláló technológiai droggal kereskedik, mely segíti kiszakítani az embert a hétköznapokból. Bármit átélhet a páciens vele, nem csak a látványt, de azokat az érzelmeket is, amelyeket a klippet készítő személy átélt, legyen az öröm, fájdalom, bánat, vagy szexuális élvezet.

Lenny maga is aktív élvezője a kütyünek, mert már csak a múltban él igazán, amikor még boldog volt, amikor nem cseszte el, hogy nőjét lenyúlja a helyi alvilág kiskirálya. A kütyü egyébként nagyon népszerű, szinte mindenki be van drótozva néha, és ezt lehet használni kémkedésre, megfigyelésre, mintha egy kis mini kamera lenne az ember szeme helyén. Egyik nap a kezébe kerül egy ilyen gyilkosságról készített klip amely megváltoztathatja az egész jövőt, s a dolgot tetézi, hogy mindössze három nap van a millenniumig és a téboly, az extázis egyre jobban a tetőfokra hág.

Ha valaki emlékszik, hogy 1999. december 31-én, és már előtte hónapokkal micsoda őrület volt itt, akkor igazán megtapsolhatja Bigelowt már pusztán azért, hogy ezt a hangulatot képes volt átadni négy évvel korábban. Vagyis egy olyan jövőben játszódó filmet láthatunk, ami nekünk a múlt, és ha egy kicsit belegondolunk, hogy ugyan hol vannak ilyen klippek, az vegye elő a WoW-ot, és máris megkapja rá a választ. Kicsit máshogy, kicsit máshova, de mégis menekülnek az emberek saját elcseszett életük elől, ahol lehetnek valakik, ahol nem kell a számlákon és egyéb dolgokon agyalni, egyszerűen csak szórakozhatnak.

De Bigelow nem elégedett meg, hogy egy futurisztikus krimit rendezzen, aprólékosan figyelt az egész társadalom felépítésére, a tomboló tömegre, a hazug politikusokra, a csőcseléket csitító "szellemi" vezetőkre, a zavargásokat kétségbeesetten visszaverni próbáló rendőrökre. A kiégett és reménytelen emberekre, a máról-holnapra élő kurvákra, a betört kirakatokra, a lángoló utcákra, a tapintható elégedetlenségre, a pattanásig feszült légkörre.

Egyszóval mesterien mutatja be a jövő-múlt Los Angelesét. No persze ehhez jó ha tudjuk, hogy mindez reflexió egy 1992-ben valóban megtörtént gettólázadásra, amely az amerikaiak számára lehet emlékezetesebb, amikor valóban ilyen végletes helyzet fordult elő, és a feketék vadászták a rendőröket. Ez adja a harmadik rétegét a filmnek, hogy legyen-e forradalom, vagy minden maradjon a régiben.

Végül aztán ezt a kérdést Bigelow elüti az első (vagy talán a második réteg) feloldásával. A számomra ugyanis leginkább megkapóbb réteg nem a gyilkosság utáni nyomozás, mely helyenként ellaposodik - és amúgy is elég könnyen kitalálható ki itt a hunyó -, az meg hol érdekel engem, hogy önhatalmúlag lelőnek egy rappert, ami miatt a feketék majd rárobbantják a házakat a fehérekre. Nem, Lenny pokoljárása sokkal izgalmasabb, ahogy mindent elkövet, hogy megmentse szerelmét, még úgy s, amikor az, egyáltalán nem akarja hogy megmentsék, mert már annyira kicsúszott a lába alól a talaj, hogy azt sem ismeri fel, ő szorul csak igazán megmentésre.

Mindezek miatt a film néhol csapongóvá válik, ami nem biztos, hogy mindenkinek bejön, de annyira egyben van a hangulat, az atmoszféra, hogy én nagyon bántam mikor 145 perc után vége szakadt a filmnek és még simán elnéztem volna sokkal tovább is.

Fiennesről már áradoztam, ebben a szerepében meglehetősen hasonlít - azaz őrá hasonlít - Bradley Cooper a szintén jó, de ehhez a filmhez képest azért kevés Csúcshatásban. Ha nem tudom, hogy a két film között 16 év telt el, simán összekeverem a két fickót. A többi színész szimplán jó, ami pedig nagyon sokat tesz a film élvezeti értékéhez, azok a remekül összeválogatott zenék, úgyhogy ezúttal ajánlom az album beszerzését is.

Szóval hasonlóan a 13. emelethez és a Hülyék paradicsomához, ez a film is egy kis gyöngyszem, amit mindenkinek ajánlok figyelmébe, és amit talán nem véletlenül nem tolnak a pofánkba, és tesznek rá ótvar borítót, és vágják be a turkálósba, hogy azt hidd ez valami ritka fos és még véletlenül se lásd doha.


Strange Days (amerikai, 1995, 145 perc)
forgalmazza: Select Video
rendezte: Kathryn Bigelow
forgatókönyv: James Cameron, Jay Cocks
szereplők: Ralph Fiennes, Angela Bassett, Juliette Lewis, Tom Sizemore

pontszám: 8]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120406-092118 2012-04-06T00:00:00Z 2012-04-06T00:00:00Z Jeff Bridges, amelyben eligazítja az olvasót az élet nagy dolgaiban, és segít neki abban, hogy megtalálja a boldogságot. A mű címe: The Dude and the Zen Master (Töki és a zen mester - utalás kultikus filmjére, A nagy Lebowskira, amelyben a Töki nevű életművészt alakította).





A 62 éves sztár azért érezte úgy, hogy könyvet kell kiadnia, mert rengeteg élettapasztalat halmozódott fel benne, és ezek megosztásával szeretné ösztönözni az embereket abban, hogy pozitív nyomot hagyjanak maguk után a világban. Mivel nem teljesen a szavak embere, az írásban egy Amerikai-szerte népszerű buddhista aktivista, Bernie Glassman segít neki.

Bridges következő filmjében halott rendőrt fog alakítani, aki szintén halott társaival együtt a nyugtalan lelkeket tartja kordában. Egészen addig, amíg új társat nem kap (Ryan Reynolds), aki inkább arra kíváncsi, ki és miért segítette át a másvilágra.

(R.I.P.D. - hazai bemutató: 2013. június) ]]> http://www.fatumteam.com/blog/index.php?entry=entry120405-194534 2012-04-05T00:00:00Z 2012-04-05T00:00:00Z